Meghívó

Szeretettel meghívunk minden egyesületi tagot, a Dogfit Kutyakedvelők Sportegyesületének közgyűlésére.

Napirendi pontok:

1. A jegyzőkönyvvezető és a hitelesítő tagok megválasztása

2. A napirendi pontok és sorrendjük elfogadása

3. 2020. év értékelése, elnöki beszámoló

4. Az egyesület 2020. évi számviteli beszámolójának elfogadása

5. 2021. évi terveink, munkaterv elfogadása

6. Egyebek

Időpont: 2021. május 15 szombat 10 óra

Helyszín: a Dogfit KSE Klubhelyisége a kutyaiskolán

A közgyűlés határozatképességéhez a mandátummal rendelkező tagságból 50%+1 főnek kell jelen lennie.

Határozatképtelenség esetén, a napirendi pontok és a helyszín változatlansága mellett, az ismételt közgyűlés 10.30 órakor kerül megtartásra.

A megismételt közgyűlés a megjelent egyesületi tagok számára tekintet nélkül határozatképes és nincs jogi akadálya annak, hogy a jelen meghívóban feltüntetett napirendi pontokban döntést hozzon.

Dunakeszi, 2021. május 1.

Megjelenésedre feltétlenül számítunk!

Csete Márta

elnök

Alapszabály

Alulírott személyek az alább feltüntetett helyen és napon gyűlést tartottak a DOGFIT Kutyakedvelők Sport Egyesülete elnevezésű civil szervezet Alapszabályának az új Ptk. alapján egységes szerkezetbe foglalt, hatályosított szövege, amely egyező akarat nyilatkozattal elfogadásra került.

Az alapítók által elfogadott alapszabály a következő:

I.

Az Egyesület neve, székhelye, működési területe és elektronikus levélcíme

1. Az Egyesület neve: DOGFIT Kutyakedvelők Sport Egyesülete

2.Az Egyesület rövid neve: DOGFIT KSE

3. Az Egyesület székhelye: 2120 Dunakeszi, Fő út 35.

4. Az Egyesület működési területe: Magyarország

5./ Az Egyesület elektronikus levélcíme: dogfitdunakeszi@gmail.com

II.

Az Egyesület célja

1./ Az Egyesület célja: az Egyesület tagjai részére rendszeres és rendezett körülmények között sportolási - különös tekintettel a kutyás sport tevékenységre - versenyzési lehetőséget biztosítson, ezáltal nevelve az öntevékenységre és a közösségi életre.

2./ Az Egyesület további céljai:

- a kulturált kutyatartás és tenyésztés írott és íratlan szabályainak széles körben való népszerűsítése

- Kynológiai tanfolyamok, előadások szervezése, kutyakiképző tanfolyamok, vizsgák, versenyek szervezése

- az Egyesület pártoló tagjainak, valamint igény esetén külső személyek és szervezetek számára biztosítsa a sportolási és felüdülési lehetőséget, akár egyéni, akár szervezett keretek között

III.

Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje

• Az alapító tagok vállalják, hogy az Egyesület részére személyenként évente 5.000.- Ft, azaz Ötezer forint vagyoni hozzájárulást nyújtanak, amelynek fizetési határideje mind év április 30-a.
• A vagyoni hozzájárulást az Egyesület nevére nyitott bankszámlájára kell befizetni vagy átutalni, illetőleg az Egyesület pénztárába kell megfizetni
• A vagyoni hozzájárulás nyújtását a jelen alapszabály elfogadásától számított 45 napon belül kell teljesíteni.

IV.

Az Egyesület első vezető tisztségviselői

Az Egyesület elnöke

Név: Csete Márta

Lakóhely: 

Az Egyesület titkára

Név: dr. Sunyál Orsolya

Lakóhely: 

Az Egyesület gazdasági vezetője

Név: Pápa Attiláné

Lakóhely: 

V.

A nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési kérelem benyújtása

• A nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke köteles.
• A nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem az Egyesület elnökének akadályoztatása esetén az Egyesület titkára nyújtja be.

VI.

Az Egyesület tagjai és tagjainak jogai

• Az Egyesület tagja:
• rendes tag
• pártoló tag
• tiszteletbeli tag
• Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. A közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik. Az Egyesület tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
• Az Egyesület rendes tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely vezető tisztségére megválasztható és újra választható.
• A tagok egy tizede írásban az ok és cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
• A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.
• Az Egyesület pártoló tagjainak jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelezettségeivel kivéve, hogy szavazatai joggal nem rendelkezik, tisztségbe nem választható és nem köteles közgyűlésen részt venni. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
• A tiszteletbeli tagot az egyesület tagsága választja. A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a pártoló tag jogaival és kötelességeivel kivéve, hogy tagdíjat nem kell fizetnie.

VII.

Az Egyesület tagjának kötelezettségei

• Az Egyesület rendes tagja köteles aktívan részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában.
• Az Egyesület rendes tagja köteles megfizetni a tagdíjat. A pártoló tag tagdíj fizetésére nem kötelezhető.
• Az Egyesület tagja köteles megtartani illetve teljesíteni közgyűlés határozataiban foglaltakat
• Az Egyesület tagja köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

VIII.

A tagsági jogviszony keletkezése

• Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.
• Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelemben vállalja az alapszabály 11. pontjának 1. alpontjában foglalt kötelezettségeket.
• A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani.
• A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az elnökség határoz.
• A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

IX.

A tagsági jogviszony megszűnése

• A tagsági jogviszony megszűnik

a./ tag kilépésével

b./ a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

c./ a tag kizárásával

d./ a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

• A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

X.

A tagsági jogviszony feltétele és felmondása

• Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában

a/ elfogadja az Egyesület céljait

b/ magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát

c/ vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és

d/ vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.

• Ha tag nem felel meg a tagság feltételeinek az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt.

XI.

Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai

• A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényeitől történő eltiltás egy év időtartamra.
• A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök, a titkár javaslatára a közgyűlés rendeli el.
• 3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e faladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellet meghallgatja.
• A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomással bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.
• A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.
• A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.
• Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.
• A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként - fentieknek megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy évi időtartamra eltiltást alkalmazhatja.
• A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
• A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

XII.

A tag kizárása

• A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magtartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy testületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
• A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására és a határozat hozatalra az alapszabály 12. pontjában foglaltak az irányadók.
• A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
• A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek van helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

XIII.

A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre

• A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
• A közgyűlés nem nyilvános azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
• A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a/ az alapszabály módosítása

b/az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása

c/a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása

d/ az éves költségvetés elfogadása

e/ az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása

f/ a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll

g/az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt

h/ a jelenlegi és a korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés

i/ a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása

j/a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása

k/ a végelszámoló kijelölése

XIV.

A közgyűlés határozathozatala

• Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges
• Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges
• Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlevő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

XV.

A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésnek valamint a határozatok kihirdetésének szabályai

• A közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén a titkár - írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.
• A meghívónak tartalmaznia kell

a/az Egyesület nevét, székhelyét

b./ az ülés idejének és helyszínének a megjelölését

c./ az ülés napirendjét

d./azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban meg kell jelölni a megismételt közgyűlés időpontját is.

• A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 30 percnek kell eltelnie.
• A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
• Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott helyen tartja.
• Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
• Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
• A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület titkára vagy gazdasági vezető vezeti.
• A közgyűlést a tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.
• A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több, mint a felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A közgyűlés a határozatit nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
• A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a./ akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít

b./ akivel a határozat szerint szerződést kell kötni

c./ aki ellen a határozat alapján pert kell indítani

d./akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója

e./ aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll vagy

f./aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben

• A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóba kihirdeti.
• A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, tovább a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
• A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

XVI.

A közgyűlés összehívásának kötelezettsége

• Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedés megtétele céljából, ha

a/ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi

b./az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni vagy

c./az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

• Az 1. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

XVII.

Határozathozatal ülés tartása nélkül

• Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.
• Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
• Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.
• A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül -ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított háron napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

XVIII.

Az Elnökség

• Az elnökség három tagból áll. Az elnökség elnökét és további tagjait a közgyűlés választja meg. Az elnökség tagjai: az elnök, a titkár és a gazdasági vezető.
• Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
• Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza
• A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított öt évi időtartamra szól.
• A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.

XIX.

Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és

az elnökségre vonatkozó egyéb szabályok

• Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

a/ az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntés meghozatala

b/ a beszámolók előkészítése és azok közgyűlés elé terjesztése

c/ az éves költségvetés elkészítése és annak közgyűlés elé terjesztése

d/az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználásra és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása

e/az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítse

f/a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése

g/ az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása

h/ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre

a tagság nyilvántartása

j/az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése

k/az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése

l/ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele és

m/az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés

• Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés határozatképességére, az ülés lebonyolítására és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabály 16. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton történő vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok illetve az érdekelt személyek részére. Az elnökség üléseit évente legalább egy alkalommal tartja.

XX.

Az ügyvezetés ellátása

• Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.
• Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai

XXI.

Az Egyesület ügyvezetése

• Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult.
• A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekeinek megfelelően köteles ellátni
• Az Egyesület első vezető tisztségviselőit az Egyesület létesítő okiratában (alapszabályában) kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg vagy hívják vissza. A vezetői tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.
• A vezetői tisztségviselői megbízás 5 évre szól.

XXII.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

• Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához

szükséges körben nem korlátozzák

• A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
• Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
• Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
• Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységétől.

XXIII.

Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség

• A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
• A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

XXIV.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

XXV.

Az Egyesület képviselete és jegyzése

• Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
• A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
• Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez az elnök önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint.

XXVI.

A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése

• Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a/ határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával

b/ megszüntető feltételhez kötött megbízás esetén a feltétel bekövetkezésével

c/ visszahívással

d/ lemondással

e/ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével

f/ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő

korlátozásával

g/ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével

• Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
• A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézet nyilatkozattal bármikor lemondhat.
• Az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

XXVII.

A felügyelő bizottság létrehozása és tagsága

• A tagok három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést az Egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.
• A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője
• A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
• Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell megjelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
• A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

XXVIII.

A felügyelőbizottság működése

• A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
• A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír -és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
• A felügyelőbizottság határozatait a jelenlevők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

XXIX.

A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

XXX.

A felügyelőbizottság

1. A felügyelőbizottság három tagból áll. A felügyelőbizottság elnökét maga választja tagjai közül.

2. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

3. A felügyelőbizottság megválasztott tagjai

Név: Wiesner Györgyi

Lakóhely:

Név: Hacskó Szilvia

Lakóhely: 

Név: Göőz Zoltán

Lakóhely: 

Felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt év időtartamra szól.

XXXI.

A működési szabályzat

1.Az Egyesület működésének részletes szabályait az Egyesület közgyűlése normatív határozattal szabályozza.

2.A felügyelőbizottság működésének részletes szabályait a felügyelőbizottság határozza meg. A felügyelőbizottság működési szabályzatát jóváhagyás végett bemutatja a közgyűlésnek.

XXXII.

Az Egyesület tagjainak jegyzéke

1.Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.

2.Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.

3. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.

4.A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni.

5.A tagjegyzék nem nyilvános, az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

XXXIII.

Záró rendelkezések

Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak.

Ezt az alapszabályt az alulírott alapító tagok elolvasták és mint akaratukkal mindenben megegyező alapítói nyilatkozatukat az alulírott helyen és napon aláírták.

Kelt: Dunakeszi, 2017. július hó 16.